A Hetey család ősei és a Bereg megyei Hete község már régi, Árpád-kori oklevelekben is szerepelnek… maga a Hete név eredetileg egy régi ritka magyar személynév / keresztnév volt. A család történetével, genealógiájával két nagyon részletes kézirat foglalkozik: az egyik Édesapám, dr. Hetey Ottó manuszkriptja: “Adatok a hetei Hetey-család történetéhez” (1971) /1/, a másik az ismert történész, Técsöi Móricz Béla munkája: “A hetei Hetey család” (1974) /2/. A jelen írás e két manuszkript alapján röviden összefoglalja családunk eredetét és mai ismertebb elterjedését. A Hetey-név elsö érdekes dokumentált említései a következök: Hóman Bálint neves történész írja, hogy I. András király uralkodása alatt (1046-60) az egyik várispánt - személynévvel - Heteynek hívták: “Az ispánok közül névszerint ismerjük… a Ják nembeli Mártont, továbbá Ernye, Endre, Fancsal, Hetey, Gilco, Lutovic és Woiteh ispánokat, …akik szerepelnek 1055-ben a király kíséretében. Ezek voltak munkatársai a rend és nyugalom teljes helyreállításában. Rájuk hárult a pogány uralom utólagos fellobbanásainak erélyes elfojtása.” (Hóman - Szekfü: Magyar Történet, I. kötet, 258. és 264. oldal. Budapest, 1935) /3/. Ez a Hetey-ispán valószinüleg azonos azzal, akit Nagy Iván genealógus említ - Turóczi János 1488-ban megjelent “Chronica Hungarorum”-ára hivatkozva: “Már Salamon király korában (1063-74), 1067-ben föispánságot viselt egy Hethei nevezetü.” (Nagy Iván: Magyarország családai, V. kötet, 107. oldal. Pest, 1859) /4/. Már családunk eredetére vonatkozik az a beszámoló, amely Hetey százados 1241-beli tatárok elleni harcáról szól és Abaúj Vármegye Monográfiájának a jászóvári premontrei prépostságra vonatkozó részében áll: “… ránk zúdult a tatárjárás csapása. A prépostság vagyona, irattára a rabló csapatok s a lángok martaléka lett… Pedig IV. Béla király (1235-70) a kolostor s a vidék oltalmára mindent elkövetett. A védö sereget - mint Zsarnay, a jászói káptalan egykori hites jegyzöje a nép ajkán élt hagyományok útján feljegyezte - Sugo, Drinóczy, Szigethy, Hárskuthy, Borzavay, Cseörghö, Mogyorósy, Hidegkuthy és Hetey századosok alatt Tapolczay vezette a félelmes ellenségre, melynek fegyverei alatt mindnyájan elhullottak.” (Korponay János: Abaúj Vármegye Monográfiája, 334. oldal. Kassa, 1866) /5/. IV. Béla további uralkodása során, 1248-ban valószinüleg emiatt emelte nemesi rangba Beregi Snethe fiát Mátyást és adta neki és fiainak: Hetének, Mihálynak és Lászlónak a Bereg megyei Csepánfölde (máshol Csepántelke, a késöbbi Kisdobrony) és nagy valószinüséggel a mai Hete akkor lakatlan területét, melyek egy örökös nélkül elhalt emberé voltak. 1270-ben IV. Béla fia, István - mint “Junior Rex / Ifjabb Király” (a késöbbi V. István: 1270-72) megerösítette Mátyásnak és fiainak nemességüket, valamint Csepánfölde és a mai Hete adományozását (Györffy György: Az Árpádkori Magyarország történeti földrajza, I. kötet, 541. oldal. Budapest, 1966) /6/. 1282-ben V. István utóda, IV. (Kun) László (1272-90) is megújította az adományt. Az oklevélböl kitünik, hogy a király a három-ekényi (ca. 450 hold) lakatlan Csepánföldet László beregi ispánnak, valamint tertvéreinek: Hetének és Mihálynak különösen azértadományozta, mert László “Scelench” (Szelincs) vár ostrománál a király szeme láttára kö által megsebesült (/6/: I. kötet, 537. oldal). Bereg vármegye Monográfiájának Hete községre vonatkozó részében olvashatjuk: “A Hetei család itt már a 13. században birtokolt, s egyike volt a megye elökelöinek. Egy Csepánföldére (Kis-Dobrony) vonatkozó 1299-ki okmányban Hetei Mátyás fiai László comes, Hete és Mihály említtetik.” E comes (föispán) által kormányzott “comitatus”-nak (vármegyének) akkor négy szolgabírója volt. (Lehotzky Tivadar: Bereg Vármegye Monográphiája, III. kötet. Ungvár, 1882) /7/. Az akkoriban neves és valószinüleg vagyonos család a következö évtizedek alatt elszaporodott, a vagyon részben elaprózódott, s a familia egy része u.n. “hét-szilvafás nemesi” családdá szegényedett. Ehhez az akkori rendezetlen viszonyok is hozzá-járultak: pl. 1321-ben Mátyás fiai Mihály - valamint Mihály fiai Tamás és Rátold - László és fiai Miklós és Lockh, valamint Hete és fia Ruben tiltakoznak, mivel Pányoki Dobow Chepánfölde egy Dobrony felöli részét elfoglalta (/6/: I. kötet, 538. oldal). A Hetey család legnagyobb jelentöségre az ösi fészkében, Bereg vármegyében jutott, ezenkívül a család egyes ágai elszármaztak Szabolcs, Zemplén és Nógrád megyébe is. Ahogy Lehotzky Bereg Monográfiájában írja: “A kezembe került okiratokból megkisérlem megyénk koronkénti királyi embereit (homo regius) a XIV. századtól kezdve kijegyezni és betüsoros lajstromba foglalni, ez által azt óhajtván elérni, hogy a megyében egykor létezett elökelö nemes családok neveit hamvaikból kiemeljem s a rég elenyészetteknek emlékét megújitsam. Valóban sajnos, hogy a XIV.-XVII. századokban itt virágzott ösi családok közül alig néhány maradt fenn… S ép ezért boldogok azok, kik, mint a virágzó Lonyai, Hetey, Gulácsy, Guthy, Ilosvay, Komlósy, Gecsey s más családok maiglan élnek öseik telepén.” /7/. Lehotzky aztán felsorolja Bereg vármegye 16 királyi emberét - közhitelességet biztosító nemes embereket - a Hetey családból (mindig a releváns dokumentum évszámával: 1350. Hetey Antaltól - 1594. Hetey Miklósig), továbbá Bereg több közigazgatási tisztviselöjét: 2 alispánt (a megyei közigazgatás és törvénykezés vezetöjét: 1546. Hetey István és 1559. Hetey Pál), 6 szolgabírát (1456. Hetei Pétertöl - 1595. Hethei Györgyig) és 6 táblabírát (1569. Hetey Páltól - 1832. Hetey Gidáig). Ezen kívül még számos nívós történeti forrás említi a Hetey-nemzetség tagjait, mint ismert papokat (pl.: 1447. Hetey Benedek egri kanonok), kíváló elismert jogtudósokat (pl.: 1520. Hethey István a királyi kancellária jegyzöje) és más katonai és ismert közéleti személyeket…, valamint pereskedési tevékenységük alapján /1, 7/.

A Hetey család címere a török-tatár elleni harcos múltunkra emlékeztet. A leginkább használt címert II. Ferdinánd király (1619-37) 1635-ben adományozta Hetey Bálintnak, amelyet a Családtörténeti Szemle így ír le: “Kék pajzsban, zöld dombon arany korona /leveles/, melyböl piros ruhás magyar vitéz emelkedik ki, egyik kezében levágott török föt tart, másik kezében felemelt vágásra kész, görbe meztelen magyar kardot. Fején fekete kucsma van. A pajzs felett nyilt sisak, rajta arany korona, a koronán könyöklö félkar /piros ruhás/ görbe kardot tart. Sisaktakarók: kék - sárga és fehér - piros szinüek.” (/1/; Magyar Családtörténeti Szemle, VI. évfolyam, 1940 április /8/) A családunkról szóló két részletes manuszkript hatalmas levéltári anyag feldolgozása alapján készült el a Budapesti Országos Levéltár, a Leleszi konvent, a Daróczy levéltár stb. állományaiból, okleveleiböl. Ezekböl az adatokból csak nagyon nehezen lehetett egy összefüggö, a többszázéves periódust átfogó származásrendet magállapítani. Mégis sikerült a legvalószinübb genealógiai összefüggéseket - eleinte a megfelelö levéltári dokumentum évszámával - felrajzolni és számos táblázatban prezentálni /1, 2/.

A hetey Hetey család dokumentált kezdetét - a fennt említett források alapján - mutatja be az elsö genealógiai táblázat, ami a **Hetey honlapon** a __családfa 1. oldalaként__ látható (www.hetey.net / családfa / hetey-fa-0.png).

Családunk további, XV.-XVII. századi származásrendjéröl az említett sok levéltári anyag alapján számos részletes genealógiai táblázat készült el kronológiai sorrendben /1, 2/; (l. részben honlapunkon a családfa “scan”-je alatt).

A jelen rövid összefoglaló azonban elsö sorban azokkal a késöbbi idökkel foglalkozik - és annak részleteit mutatja honlapunk "családfá"-ja is - amelyek a ma élö és nagyrészt személyesen is jól ismert széles körü, nagyszámú családi rokonság részletes genealógiai hovatartozását, összefüggéseit demonstrálják (l. a honlapon __családfánk 3.-5. oldalán__: www.hetey.net / családfa / hetey-fa-2.png - hetey-fa-4.png).

A távolabbi rokonok, kedves "többed-fokú" unokatestvérek származására itt egyelöre csak röviden lehet utalni. Így példáúl, //Bregovicsné Hetey Irén// és //Ecklné Hetey Etelka// (3.-fokú unokahúgaim) családjai Hetey Etelka (1854-1909) utódjai (/1, 2/; l. honlapunkon __családfánk 2. és 3. oldalán__: www.hetey.net / Hetey családfa / hetey-fa-1.png és hetey-fa-2.png).

Remélem, hogy a távolabbi rokonság idövel szintén részletesebb saját családfa-részt fog elkészíteni és akkor - pl. a megfelelö oldalak internetes összekötésével - lehetöségünk lesz az ottani részletek megismerésére is. Családunk történetének további kutatása és a nagyszámú rokonság intenzívebb megismerése persze mindannyiunkra vonatkozik. Sok sikert hozzá… akár levéltári oklevelek és egyházi anyakönyvek kutatása útján, akár személyes kontaktusok által - mint pl. a kedélyes Hetey-találkozókon (l. honlapunkon a “bulik” alatt)! Berlin, 2015 szeptembere Dr. Hetey László, egyetemi tanár
Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetve